Ismerkedjünk az aggyal
Valójában nem egy, hanem két agyunk van. Van egy bal és egy jobb agyféltekénk.Van egy merész,elemző és egy csendesen vad s oltalmazó oldalunk. A két oldal akkor dolgozik a legjobban, amikor tökéletes harmónia és egyensúly van köztük.A bal a test jobb oldalát irányítja, a jobb agyfélteke pedig a test bal oldalát.
A jobb agyfélteke különböző dimenziókra, az álmodozásra, a színekre, a ritmusokra, a zenére és más kreativitást, élénk fantáziát, eredetiséget, leleményességet és művészi érzéket igénylő gondolatfolyamatokra ügyel.
A bal agyfélteke számokat, sorrendeket, logikát, szervezést és más racionális gondolkodást és ésszerűséget, valamint levezető és elemző megfontolásokat igénylő működéseket irányít.
Felfedezték, hogy az agyuk egyik felének többé_kevésbé kizárólagos használatára képzett emberek az agy másik oldalának a használatát gyakran nehéznek találták.
Amikor a két agyfétekéből a kevésbé használtat ingerlés útján rávették arra, hogy az agy gyakrabban használt oldalával együttműködjön, akkor az általános teljesítmény és hatékonyság gyakran messze kiválóbb lett. Vagyis az egyidejűleg működő két agyfélteke jobb eredményeket produkált.
Mindenkinek fejlesztenie kell agyának mindkét oldalát: a gondolkodási folyamatok mindkét kategóriája, a bal és a jobb félteke által képviselt is, használat útján mindig legyen energizálva.
Lehetünk tudományosak, vagy művésziek, vagy még jobb ha mindkettő. Intelligenciánkat csupán ennek megfelelően kell fejleszteni.Mindenki lehet sikeres. A nyersanyag minden emberben benne van. Csupán aktiválni és energizálni kell, hogy ez a lehetőség valósággá váljon.
Minél többet használjuk agyunk mindkét féltekéjét, az annál hatékonyabb lesz. A két agyfélteke egyidejű használatából származó együtt hatás eredményessége nyilvánvaló amikor látjuk, hogy az olyan tudós zsenik, mint Einstein és Stephen Hawking, valamint az olyan nagyszerű művészek, mint Leonardo da Vinci hogyan hozták létre legnagyobb elméleteiket és műalkotásaikat.Einstein a mindkét agyféltekéjéből jövő információk kombinálásával fedezte fel a relativitás elméletét. Stephen Hawking hasonlóképpen intuíciót kapcsolt össze fizikával, hogy az univerzum eredetének felderítését segítse míg da Vinci legnagyobb alkotásai matematikai pontosságot művészi ragyogással egyesítettek.
Albert Einstein munkájában szünetet tartva, a füvön heverészve, álmodozva fogalmazta meg az elméletet.
Élete nem csak számokból, képletekből és egyenletekből állt. Az iskolában megbukott matematikából és még az egyetem idején is némileg kényszeres álmodozó volt. Elgondolkodtató, hogy mégis a történelem legnagyobb elméjét birtokolva nőtt fel.
Leonárdo da Vinci
Munkái nemcsak a színhasználatban, a vonalak és formák szépségében jelzik a zsenit, de gyakran nagy és komplikált részletességű, kivételes matematikai és geometriai pontosságot is mutat.Tehetsége természetesen matematikai és kreatív is volt. Újra megfigyelhetjük egy zseni elméjében megnyilvánuló jobb és bal agyfélteke együttes tevékenységét.
